| |
1.) Jelent-e akadályt a helyi közbeszerzési kiírásoknál a TIOP
pályázattal kapcsolatban, hogy egy adott beszállító, illetve termék egy
adott csomag kapcsán nem szerepel a központosított közbeszerzésekkel
kapcsolatos cégek, illetve a központosított közbeszerzések listáján?
A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző
szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet
1. § (1) bekezdése szerint a központosított közbeszerzési rendszer (a
továbbiakban: KKR) hatálya alá "a minisztériumok, a központi költségvetésben
önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szervek, a
társadalombiztosítási költségvetési szervek, továbbá más, fejezeti
jogosítványokkal felhatalmazott szervek és személyek, valamint az
irányításuk alá tartozó költségvetési szervek" tartoznak, továbbá az
"Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezetek az egészségügyi
szolgáltatásokhoz kapcsolódó" beszerzéseik tekintetében, végül a KKR-hez
önként csatlakozó szervezetek. A felsorolásból világosan kitűnik, hogy a
Kormány által irányított szervek közé nem tartozó helyi önkormányzatok és
helyi önkormányzati költségvetési szervek nem tartoznak a KKR hatálya alá,
azaz akkor sem kell a KKR-en keresztül beszerezniük az egyes kiemelt
termékeket, ha azokra érvényes a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságnak
érvényes keretmegállapodása van.
Amennyiben valamely támogatott/pályázó szervezet a KKR hatálya alá tartozik,
úgy e szervezetnek azon termékeket, amelyekre van érvényes keretmegállapodás
(konjunktív feltételek), valóban a KKR-ben kell az adott beszerzéseiket
megvalósítaniuk azzal, hogy a jogszabály szerint ilyenkor is lehetőség van
az ún. saját hatáskörben megvalósított beszerzésre akkor, ha "a
keretszerződésben meghatározott és az egyéb (pl. azonos szolgáltatási)
feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a
keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tud beszerezni" (lásd a Korm.
rendelet 7. § (1) bekezdés d) pontját), ehhez azonban a Korm. rendeletben
meghatározott eljárási szabályokat maradéktalanul be kell tartani (előzetes
és utólagos bejelentés, esetenként az ajánlattételi felhívás megküldése a
Központi Szolgáltatási Főigazgatóságnak).
Ha valamely pályázó a KKR hatálya alá tartozik és a saját hatáskörben
megvalósított beszerzés mellett határoz, úgy természetesen a kötelezően
alkalmazandó cselekmények lebonyolításában is készséggel állunk
rendelkezésre tanácsainkkal, javaslatainkkal.
2.) Hogyan értendő az interaktív táblák szállítójával szemben elvárt
mennyiségi referencia?
A pályázati dokumentáció mellékletét képező műszaki specifikáció
érintette az interaktív táblák szállítójával szemben elvárt alkalmassági
feltételeket, előírva "legfeljebb 200 db a beszerzést megelőzően
leszállított interaktív tábla, de legalább a 2003. évi CXXIX.
Közbeszerzésről szóló tv. alapján a beszerezni kívánt mennyiség (például 15
db beszerezni kívánt interaktív tábla esetén min. 15 db eszköz szállításáról
szóló referencia)" meglétét.
Szakértőink szerint az előírás két módon értelmezhető, amelyből magunk -
több okból is - az utóbbi értelmezést érezzük érvényesnek. Eszerint az
előírás értelmezhető úgy, hogy amennyiben közbeszerzési eljárással szerzik
be a táblákat, akkor legalább olyan mennyiségű referencia szállítást kell
előírni, amennyit beszereznek - tehát ha például 90 db tantermi csomagot
szereznek be, akkor legalább 90 darabos interaktív tábla referenciát kell
előírni azzal, hogy 200 darabnál többet nem lehet előírni. Az előírás
("legfeljebb 200 db") azonban értelmezhető akként is, hogy 200 darabos
interaktív tábla referenciánál többet általában nem lehet előírni, akkor
sem, ha ennél többet szereznek be, illetőleg azt is, hogy 200 darabos
interaktív tábla referencia (de nem több) előírható bármikor, ha például 15
darabot szereznek be. Akárhogyan is, megítélésünk szerint a 200 darabos
tábla referencia egy olyan minimális piaci mennyiség, amely alatt egy adott
műszaki feltételeknek megfelelő tábla minősége nehezen ítélhető meg (ezért
is javasoljuk például az adott alkalmassági feltétel meghatározását olyan
módon finomítani, hogy például "legalább 200 darab, minimálisan 24 hónapja
forgalmazott interaktív tábla szállítására irányuló" referencia kerüljön
előírásra). A magasabb darabszámú referencia előírása által az
önkormányzat/fenntartó biztosíthatja, hogy csak olyan pályázók nyerhessenek,
akik már rendelkeznek megfelelő szakmai tapasztalattal, az ilyen eszközök
szakszerű telepítésével, beüzemelésével vagy a továbbiakra gondolva üzemben
tartásával kapcsolatban.
3.) Általánosságban hogyan alakulnak az érvényes közbeszerzési
értékhatárok és az eljárási határidők a 2010. évben?
Mint ismeretes, 2009. április 1. óta a közbeszerzési rendszerben két
eljárási rend létezik, a nemzeti értékhatárt elérő értékű és a közösségi
értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárások rendje. A nemzeti
értékhatárt elérő értékű közbeszerzések értékhatára - az informatikai
eszközök beszerzését biztosító árubeszerzések vonatkozásában - nettó
8.000.000,- Ft, míg a közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzések
értékhatára - figyelemmel a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2009. december
21-i keltű tájékoztatójára1 - nettó 50.737.770,- Ft (ebből következően a
nemzeti értékhatár alatt nem kötelező közbeszerzési eljárás lefolytatása,
nettó 8.000.000,- Ft és 50.737.770,- Ft között nemzeti értékhatárt elérő
értékű eljárást kell lefolytatni, a nettó 50.737.770,- Ft-ot meghaladó
becsült értékű beszerzések vonatkozásában pedig közösségi értékhatárt elérő
értékű eljárást kell indítani).
Kiemelésre érdemes, hogy a nemzeti értékhatárt elérő értékű eljárás
időigénye - amennyiben a dokumentációt és a kiegészítő tájékoztatást
elektronikus úton biztosítják - minimálisan az ajánlattételi felhívás
megjelenésétől számítva az eredményhirdetésig 25-30 nap (a szerződés az
eredményhirdetéstől számított huszadik naptól - 2010. július 1-től a
tizenkettedik naptól - köthető meg), míg a közösségi értékhatárt elérő
értékű eljárás időigénye 50-55 nap.
Röviden utalni szeretnénk rá, hogy a pályázóknak lehetőségük van a
közbeszerzési eljárást a támogatásra irányuló szerződés megkötését
megelőzően lefolytatni akkor, ha ez a beszerzéseik ütemezése szempontjából
előnyös - ilyenkor az ajánlattételi felhívásban hivatkozni kell a támogatási
igényre, illetőleg arra, hogy a támogatás igény esetleges elutasítása esetén
az eljárás alapján nem kerül sor szerződéskötésre és/vagy a már megkötött
szerződés felbontásra kerül.
|
|